Van egy hang.
Lehet, hogy te is ismered.
Megkérdőjelezi, amit csinálsz. Visszahúz, amikor lépnél. És néha azt súgja:
„Nem vagy elég jó.”
Lehet, hogy nem mindig hallod ilyen egyértelműen. Néha csak egy bizonytalanság jelenik meg. Egy visszalépés. Egy döntés, amit inkább másra hagysz. Vagy az érzés, hogy talán mégsem vagy elég felkészült.
Az önbizalomhiány sokszor nem valódi képességhiány. Lehet mögötte korábbi kritika, megszégyenítés, elutasítástól való félelem vagy egyszerűen egy régen megtanult működés. Egy olyan tapasztalat, amelyből azt tanultad meg, hogy jobb óvatosnak lenni, nem megmutatni magad, nem hibázni.
És ha sokáig ugyanazt hallod magadban, egy idő után könnyű elhinni, hogy ez vagyok én.
Bizonytalan.
Óvatos.
Túlérzékeny.
Nem elég jó.
Pedig lehet, hogy egészen másról van szó. És hidd el, nem veled van a baj! Az önbizalomhiány nem feltétlenül azt jelenti, hogy valami hiányzik belőled. Lehet, hogy valamikor megtanultad, hogyan ne bízz magadban.
A munkafüzetben már az elején erről gondolkodunk.

Részlet a „Megtanulok bízni magamban” önreflexiós füzetből.
Az első lépés nem az, hogy megpróbálod erőből megváltoztatni magad. Hanem hogy megérted, mi történik benned.
Ismered a saját belső kritikusodat?
Az önbizalomhiánnyal együtt jár a belső kritikus folyamatos jelenléte. Egy hang ami folyton megkérdőjelez minden lépésedet. Az első lépés nem az, hogy megpróbálod elhallgattatni.
Hanem az, hogy észreveszed. Mit mondasz magadnak, amikor elbizonytalanodsz? Mit ismétel folyamatosan ez a hang?
„Ezt úgysem tudom megcsinálni.”
„Mások biztosan jobbak nálam.”
„Mit fognak szólni?”
„Inkább ne szólj.”
A munkafüzetben ezt egy konkrét önreflexiós gyakorlattal is megvizsgálhatod.

Egy rövid részlet a „Megtanulok bízni magamban” önreflexiós füzetből.
Már önmagában sokat jelenthet, amikor először nem igazságként hallgatod ezt a hangot, hanem megfigyeled.
Ki mondja?
Mikor szólal meg?
Mitől erősödik fel?
És ami talán még fontosabb: ez a hang nem te vagy. A munkafüzetben erről is szó van: amit valamikor megtanultál, azon lehet változtatni.
Nem kell mindig elhinned, amit gondolsz
Ha felismered a belső kritikus hangját, jön a következő kérdés:
Biztos, hogy csak egyetlen igazság létezik?
Nem arról van szó, hogy minden negatív gondolatot egy erőltetett pozitív mondattal helyettesítsünk. Hanem arról, hogy megtanuljunk másik nézőpontot is keresni.
Nem azt, hogy:
„Minden tökéletes lesz.”
Hanem például:
„Most nehéz, de megpróbálhatom.”
„Nem kell tökéletesnek lennem.”
„Tanulhatok abból, ami nem sikerült.”
A munkafüzetben erre is találsz egy konkrét gyakorlatot.

„Átkeretezés” – hogyan nézhetek rá ugyanarra a helyzetre egy másik szemszögből?
Önbizalomhiányból magabiztossá válni nem pozitív gondolkodásra tanulás vagy kényszerítés. Hanem annak a gyakorlása, hogy ne csak egyetlen, önmagadat bántó magyarázatot fogadj el igazságként. És annak felismerése, hogy ugyanarra a helyzetre többféleképpen is lehet nézni.
De ki vagy te a félelem mögött?
Amikor elkezded megkérdőjelezni a régi gondolataidat, egy érdekes kérdés jelenhet meg:
Ki vagyok én, ha nem a félelem határoz meg?
A munkafüzet egyik fejezete éppen ezt a kérdést járja körül. Nem azt keresi, hogyan lehetnél egy „jobb” ember. Hanem azt, hogy ki vagy te a félelem mögött.
Lehet, hogy ott van egy kíváncsi, érzékeny, kreatív, kitartó ember. És biztos vagyok benne, hogy sokkal több erősséged van, mint amennyit a bizonytalanságod mellett észreveszel. Mert lehet, hogy túl szigorú vagy magaddal szemben, míg másokkal sokkal elnézőbb és megértőbb.

Részlet a „Ki vagyok, amikor nem félek?” című fejezetből.
Ezért fontosak az értékeink is.
Mert az önbizalom nemcsak arról szól, hogy mit gondolunk magunkról, hanem arról is, hogy hogyan szeretnénk élni. Az értékek belső iránytűként segíthetnek a döntéseinkben és abban, hogy hitelesebben kapcsolódjunk önmagunkhoz.
És közben érdemes meghallani a testedet is
Az önismeret és az önbizalomhiány nem csak a gondolatainkról szól. Mert sokszor a testünk is jelez.
Feszül a vállad?
Szorít a mellkasod?
Összeugrik a gyomrod?
Vagy éppen megkönnyebbülsz egy döntés után?
Amikor megtanulsz egy pillanatra megállni és megfigyelni ezeket a jelzéseket, közelebb kerülhetsz ahhoz, hogy megértsd, mi történik benned egy-egy helyzetben.
A munkafüzetben erre is van lehetőséged:

„Önbizalom a jelen pillanatban” – egy gyakorlat a testérzetek és a jelenben megtett apró lépések megfigyeléséhez.
És talán itt válik igazán érthetővé, miért fontos számomra az önismeret a táplálkozásban is. Mert a munkámban sem csak azt nézem, mit csinálunk, hanem azt is, mi történik bennünk közben.
Milyen érzés volt bennem? Fáradt voltam? Feszültebb? Unatkoztam? Szükségem volt egy kis megnyugvásra, jutalomra vagy egyszerűen csak arra, hogy végre magammal is foglalkozzak?
És sokszor nem is az a legfontosabb, hogy megtaláljuk azonnal a „jó választ”. Hanem az, hogy elkezdjük észrevenni a saját működésünket.
Mert lehet, hogy évek óta úgy gondolunk az evésre, mint valamire, amit kontrollálni kell. Meg kell állítani magunkat, ellen kell állni a kísértésnek, tudnunk kell, mikor mit szabad ennünk. Közben pedig egyre kevésbé figyelünk arra, hogy mi mit érzünk, mire van szükségünk, és mit jelez a testünk.
Az önismeret itt ezen a ponton valami egészen mást tanít.
Nem azt, hogy még jobban kontrolláld magad, hanem azt, hogy kezdd el megérteni magad.
Hogy felismerd a saját érzéseidet, szükségleteidet és visszatérő mintáidat. Hogy észrevedd, mikor eszel valódi éhségből, és mikor próbál az evés valami mást megoldani helyetted.
És talán a legfontosabb: hogy lassan megtanulj bízni a saját döntéseidben.
Nem elég megérteni. Meg is kell tapasztalni
Az önismeret egy ponton túl már nem csak arról szól, hogy megértjük, mi miért történik bennünk.
Akkor kezd igazán változni valami, amikor a mindennapokban is kipróbáljuk, amit felismertünk.
Lehet, hogy elsőre furcsa lesz. Lehet, hogy bizonytalan leszel. De minden egyes ilyen apró tapasztalat azt mutatja meg: képes vagy másképp is működni.
Az önbizalom nem attól lesz erősebb, hogy egyre többet gondolkodsz róla. Hanem attól is, hogy új tapasztalatokat szerzel önmagadról.

„Új viselkedések, új élmények” – a felismerésektől a megtapasztalásig.
A változás nem feltétlenül nagy döntéssel kezdődik
Sokszor azt gondoljuk, hogy majd akkor változunk, ha végre elég bátrak leszünk. Én inkább azt látom, hogy a változás gyakran sokkal kisebb. Mert a bátorság és az önbizalom sok apró lépésből épül fel.
Egy nem kimondása vagy egy pihenés engedélyezése. Határaink meghúzása, vagy őszintén kimondani egy mondatot amit gondolunk.
Vállalni egy döntést, amit ezúttal nem mások elvárásai, hanem a saját szükségleted alapján hozunk meg.
A munkafüzetben ezekhez az apró lépésekhez is találsz segítséget.

„Az új, támogató szabályok és az első apró lépés.”
Mert nem az a cél, hogy egyik napról a másikra teljesen más emberré válj. Hanem hogy legyenek új tapasztalataid önmagadról.
Hogy megtapasztald: „képes vagyok nemet mondani és figyelni magamra. Elfogadom ha hibázok, de megyek tovább. Tudok úgy dönteni, hogy közben jól érzem magamat.”
Ezekből az apró tapasztalatokból pedig lassan felépülhet valami fontos:
a magadba vetett bizalom.
Mert a változás nem attól valódi, hogy egyszer nagyot lépsz. Hanem attól, hogy újra és újra megtapasztalod: képes vagy hatni a saját életedre.
Ezért született meg a „Megtanulok bízni magamban”
A „Megtanulok bízni magamban” önreflexiós füzetet azért hoztam létre, mert hiszek abban, hogy az önbizalomhiány mögött érdemes meglátni az embert.
Azt, aki fél vagy túl sokáig próbált megfelelni. Aki másokat mindig maga elé helyezett. De azt is, aki közben sokkal erősebb, értékesebb és bátrabb, mint amennyire elhiszi magáról.
És azért is, mert láttam és tapasztaltam magam is, (saját önbizalomhiányom) hogy hogyan lehetséges az, hogy valaki látszólag „kívülről teljesen” rendben van, miközben belül folyamatosan vívódik és kételkedik magában
A munkafüzet nem azt kéri tőled, hogy legyél végre magabiztos.
Azt segít felfedezni, hogyan tudsz egyre inkább önmagad mellé állni.
Mert:
„Az önbizalom nem azt jelenti, hogy soha nem bizonytalanodsz el. Hanem azt, hogy amikor elbizonytalanodsz, nem hagyod cserben magad.”
És talán éppen itt kezdődik az igazi változás.
A „Megtanulok bízni magamban” munkafüzet is: egy lehetőség arra, hogy ne kívülről keresd folyamatosan a szabályokat és a biztos válaszokat, hanem közelebb kerülj a saját működésedhez, érzéseidhez és belső kapaszkodóidhoz.
Az étkezés sem csupán arról szól, hogy tudjuk, melyik étel egészséges és melyik kevésbé. Hatással van rá a fáradtságunk, a stresszünk, az érzelmeink, a megszokásaink, a korábbi tapasztalataink és az is, ahogyan saját magunkhoz viszonyulunk.
A táplálkozás, az önismeret és az önbizalom kéz a kézben jár. Talán éppen ezért nem hiszem, hogy a fogyás kérdésére mindig csak egy újabb étrend a válasz. Mert hiába a jobbnál jobb táplálkozási tanács és irány, ha közben folyamatosan kételkedünk abban, hogy eltudjuk érni a célunkat.
Erről írtam egy cikket. Ezen a linken elérheted: Az önismereti táplálkozási tanácsadás ereje a tartós változásban
Ha szeretnél ezen az úton a saját tempódban elindulni
A „Megtanulok bízni magamban” önreflexiós füzetben vezetett kérdések, mélyebb írásos feladatok és önreflexiós gyakorlatok segítenek abban, hogy jobban megértsd a saját működésedet, és közelebb kerülj önmagadhoz.
A munkafüzetet ezen a linken elérheted: Megtanulok bízni magamban
Ha pedig nemcsak önmagadat szeretnéd jobban megérteni, hanem azt is, mi történik az evési szokásaid mögött, ebben egyéni konzultációkon is kísérlek. Első lépések 2 órás tanácsadás
Mert a tartós változás nem a tányéron kezdődik. Hanem ott, ahol elkezded megérteni önmagad.